A források története

Theodora Kékkúti forrás, a bizánci császárnő öröksége

Az egyik legkedveltebb ásványvizünkként számon tartott Theodora Kékkúti ásványvíz a legenda szerint egyik kedvence volt a bizánci Theodóra császárnénak. A Káli-medence délnyugati részén fekvő Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kékkútja őrzi évezredek óta elszigetelve a páratlan forrását. 

A középkorban Kukut néven tűnik fel Kékkút, majd Alsókútként, végül Kőkútként. Az 1700-as évek vége, az 1800-as évek elején Lipszky János által készített térképen jelöli először Kékkútat "savanyú víz" latin megjegyzéssel a község neve mellett. A Kékkúton talált ásványvizet először "Kékkúti Anna-forrás víz" néven kezdték palackozni, a palackozás előtt csak a helyi lakosság fogyasztotta az ásványvizet. A forrás első tulajdonosa Lang Mayer és Fia cég volt, akik bérbe véve a forrást, palackozót építették rá, és 1907-től megkezdték a forgalmazást.

1909-től már új tulajdonosa volt a cégnek Tolnay Lajos személyében, aki az eredeti "Anna-ásványvíz" nevet meghagyva új címkét, újsághirdetést és látványos plakátot is készíttetett az üzlet fellendítése érdekében. Innét számítva egyre inkább elterjedt és kedvelté vált a kékkúti víz, olyannyira, hogy az 1912. évi párizsi és londoni egészségügyi kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Az ásványvíz palackozója 1921-ben Tokaji József lett, aki Emszt Kálmán főgeológus-vegyésszel elemzést végeztetett. Ő volt az, aki először Theodora néven illette az ásványvizet, melynek jelentése Istennő, Isten ajándéka. 

Theodora Kereki forrásának története
A Theodora Kereki kútját a 60-as években fedezték fel, amikor a Káli-medencében lévő Kereki-dűlőben kutatófúrásokat végeztek. A kutatófúrás földtani adatainak ismeretében 2001-ben az Aquaprofit Rt. szakemberei megvizsgálták a mélyben lévő ásványvíz minőségét, valamint mennyiségét és örömmel tapasztalták, hogy kiváló minőségű ásványvizet találtak. A víz tiszta és szennyeződésmentes, védett vízadó rétegből származik. Az oxigén izotópos vizsgálatok szerint ez az ásványvíz a mainál hidegebb, jégkorszaki éghajlati körülmények közötti csapadékból keletkezett.