Az ásványvíz kialakulása

A Theodora Kékkúti és Theodora Kereki ásványvízek kialakulásában közvetlen szerepet játszik a vízkörforgás, az ún. hidrológia ciklus, ami a párolgás, a csapadék, a beszivárgás, a földszín alatti áramlás és tárolás, valamint a felszíni lefolyás folyamatát jelenti.

A Theodora Kékkúti és Theodora Kereki ásványvízek a Káli-medence érintetlen természeti táján lehulló csapadékból táplálkoznak ősidők óta. A csapadék beszivárog a földbe, rögtön reakcióba lép a talajjal, a kőzettel és ásványaival, s elkezdődik az ásványvíz képződése.- A víz több mint 200 millió éves karbonátos kőzetek (repedezett dolomit, mészkő, márga) mentén áramlik a vízkivétel helyéhez s közben megtelítődik a természetvédelmi területen található  értékes ásványi anyagokkal, mint a kálcium, magnézium, kálium, lítium, hidrogén-karbonát vagy a szulfát. A Theodora Kékkúti és a Theodora Kereki ásványvízek a Káli-medence festői védett területének szívében keletkeznek. A mélyebb rétegekből feláramló ásványvíz szervetlen eredetű szén-dioxid gázzal is keveredik. A Theodora Kékkúti és Theodora Kereki ásványvízek tehát tísztán, és a szervezetnek fontos ásványanyagokkal dúsan jönnek a felszínre, melyeket így is palackozunk.